Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
Követelmény az is, hogy a vételi ajánlatot tett harmadik személy kilétére is ki kell, hogy terjedjen az ajánlat közlése, hiszen – a korlátolt felelősségű társaság személy- és vagyonegyesítő gazdasági társaság formájára tekintettel – az is döntő szempont az elővásárlási jog jogosultja számára, hogy ki az a személy, aki vevőként jelentkezett. A Ptk. 6:222. § (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személlyel. Munkaerő-Gazdálkodás 2019 Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve Szerző: Orosz Péter, Széles Imre Ár: 9. 900 Ft helyett 6. 900 Ft RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS Speciális ehhez képest, hogy a vételi jog alapításakor a tulajdonos ugyan kifejezi azon szándékát, hogy a dolgot adott vételár mellett hajlandó eladni, sőt, az eladásra kötelezettséget is vállal, ugyanakkor nem áll a rendelkezésére harmadik személytől konkrét vételi ajánlat.
Mindemellett lényeges, hogy a társasági szerződés, illetve a tagjegyzékbe bejegyzett vételi jog – társasági jogi szempontból – nem korlátozza a társaság tagját vagy tagjait abban, hogy ezt a bejegyzést töröljék, így harmadik személy jóhiszeműen megszerezze az üzletrészt anélkül, hogy a vételi jogról tudomása lenne. Figyelemmel arra, hogy a társaság tagjait a fent leírtak alapján nem köti a társasági szerződésbe foglalt korlátozás, célszerű egyéb kötelmi jogi megállapodásban rögzíteni azokat a szankciókat, amelyeket a vételi jog jogosultja gyakorolhat, ha vételi jogának meghiúsulását eredményező társasági jogi módosításokat fogadnak el a tagok. Lényeges azonban, hogy ezeknek az egyéb kötelmi jogi szankciónak – a szindikátusi szerződésekben foglalt kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan – nincsen társasági jogi szankciója, így a vételi jog jogosultja legfeljebb a társaság tagjaival szemben élhet – a felek előzetes megállapodásának megfelelően – kötbér- és/vagy kártérítési igénnyel. A vételi jogi megállapodás esszenciális eleme a vételár meghatározása, illetve a felek közötti elszámolás szabályozása.
A jogszabályon alapulóan az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy így – amennyiben az üzletrész "tulajdonosa" harmadik személy javára szerződésben vételi jogot enged – a szerződéses vételi joggal lényegében azonos tartalommal maga is kvázi vételi jogot szerez (pontosabban: a jogszabályon alapuló üzletrész megszerzésére másokat megelőző joga kibővül a szerződéses opció jogosultját megillető jogosultságokkal), amely kvázi vételi jog – figyelemmel a Ptk. 6:226. § (3) bekezdésére – megelőzi a szerződéses vételi jogot. Az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy jogainak megsértésével megkötött szerződés üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személlyel szemben hatálytalan (tehát önmagában a megkötött szerződés nem érvénytelen). A hatálytalanságból eredő igényeket az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (de legkésőbb a szerződés megkötésétől számított 3 éven belül) érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét.