Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
A változási javaslatok mind egy irányba, az ökoszociális irányba, a szabad piac korlátozásának irányába mutatnak. Ez viszont a kapitalizmus alapjának megtámadása. De "nekünk szociális piacgazdaságunk van Németországban", tehát ez "a jólét rombolását" jelentené. "Én ezt azért írtam meg, mert Németország esetében a választandó út, hogy a szociális piacgazdaságot újra felfedezzük, és felszabadítsuk a szubvenciók és támogatások gúzsából" – közölte Mai. A Zöldek azt mondták, hogy a politika megadja az irányt, aztán jöhet a vállalkozás, ez a szerzőt arra emlékezteti, amikor Sztálin kijelentette: a politika megadja az irányt, aztán cselekednek a káderek. Bauer Bence, Klaus-Rüdiger Mai, Michael Fleissner és Szalai Zoltán Mai szerint érdekátfedés van a baloldal és a nagytőke között. Nancy Fraser amerikai filozófust idézi arra, hogy a baloldali erők Amerikában szövetséget kötöttek a szolgáltató szektorral, pl. a Szilícium-völggyel, a pénzüggyel. Egyrészt pénzügyi támogatást, másrészt társadalmi tőkét kapnak tőlük.
Nem emlékszem, hogy mennyit adott vissza. Nincs kárigényem, ha van hagyaték, úgyis hozzájutok, ha nincs, akkor nem. P. Mária a fia keresztapjának, a felesége, húga részére is kiállított 100 millió forintról szóló ajándékozási szerződést, de ajándékba még Mercedes személygépkocsit is ígért a kertésznek, mondván: fehér vagy fekete színből választhat, de ez az ügylet is meghiúsult. - Sokáig hittünk benne, hogy létezik a hagyaték, magas beosztású szakemberek is ezt vallották, de aztán belefáradtam. Azon csodálkozom, ha mindenki ismeri a levelezést, miért nem lehet utánajárni az IPC cím alapján, ki áll a háttérben - mondta a károsult. csengeri örökösnő tárgyalás P. Mária Kósa Lajos
Vagy talán a politika, ami akadályozza, hogy kiderüljön az igazság – tette hozzá egy másik károsult. Az egyik károsult, egy mezőgazdasági vállalkozó a bíróság kérdésére, hogy a pontosan mennyi pénzt adott a csengeri örökösnőnek kölcsön, a férfi nemmel felelt. Mint mondta, P. Máriának a lakásán adta át a pénzt. Később ügyvédhez és közjegyzőhöz is együtt mentek, hogy a tartozás fejében egy 120 millió forintos ajándékozási szerződést írjon alá. Aztán Svájcba is elkísérte a hagyatéki ügyeket intézni. – Egy hónap múlva újra Svájcba utaztunk Máriával, hogy rendezzük a hagyatékot – mondta a károsult, azonban pénzt most sem látott, egy újabb ajándékozási szerződést írtak alá. Folyamatosan ígérgette, hogy amint rendeződnek a dolgai, hozzájut. – Azt kérem, P. Mária fizesse vissza nekem ha a teljes kölcsönt – mondta a vállalkozó, aki nem emlékszik, mennyi pénzzel tartozik a csengeri örökösnő.. Végül a bíróság felolvasta a rendőrségi vallomását, amiből kiderült, előbb 14 milliót adott kölcsön P. Máriának, amiből 10 milliót ő is kölcsönkért.
150 milliót adott kölcsön P. Máriának. Később a kölcsön összege 150 millió forintra rúgott. A károsult így folytatta: - Újra kimentem Svájcba, mert Marika hívott, hogy minden rendben, ő rendelkezik a hagyatékával, menjek ki személyesen hozzá. Másnap Zürichben egy ügyvédnőnél egy ajándék elfogadó szerződést aláírtam, amiben 5 millió svájci frank szerepelt. Az ügyvédnő azonban nem írta alá a szerződést, de ígérte, jelentkezik majd. Marika visszahívott Svájcba, kérte, ne beszéljek a szerződésről senkinek, de fizessek 3 millió forintot. Miután Marikát elfogta a rendőrség, úgy éreztem, bűncselekmény áldozata vagyok. Cz. -nak adtam át a 10 milliót, hónapokig vele beszéltem, azt mondta, elege van, hogy külföldre jár a semmiért. P. Mária fiának, Tamásnak 33 milliót adtam, ebből 300 ezer forintot kaptam vissza. Azt mondta, az édesanyja azt a pénzt a hagyatéki ügyintézésre költi. Ha nem adok, nem kapom vissza a pénzemet. Nem tudom, Marika mit csinált a pénzemmel, kértem, adjon olyan iratot, ami igazolja, hogy mire is költötte.
Úgy látja: a német középvállalatokat tönkreverték, náluk a legmagasabbak az adók, tovább már nem lehet sanyargatni őket. Mai nem akart jósolni, de szerinte a CDU baja, hogy balra mozdultak el, a politikai versenytársaktól túl sok tartalmat vettek át azzal a felkiáltással, hogy "demoralizáljuk őket". De ha mindig másoktól vesznek át dolgokat, előbb-utóbb azonosulnak velük. A CDU most már egy balközép párt, és nem jobbközép, hiba volt tehát leépíteni a konzervatív szárnyat. A polgárok – reménykedik benne –, felismerik, hogy egy zöld kormány nem lenne jó, a kancellárjelöltjük gyenge. Németország Mai szerint erősen aggódik, hogy milyen lenne egy zöld vezetés.
A zöld termékek gyártása egy új és nagy üzlet, de az összes említett erőnek semmi köze sincsen a polgárok 80%-a életéhez. Idézi, hogy Fraser szerint is a dolgok után szalad a baloldal. A kérdés, hogy mi hogyan alakítjuk a jövőt, a polgárok érvényesítik-e érdekeiket. A polgárok érdeke a jólét és biztonság. A cél, hogy a gyerekek jobban éljenek, mint a szüleik, s hogy a kultúrából, a hagyományból építkezhessenek. Fleissner felveti, hogy Sahra Wagenknecht baloldali politikus könyvét nem ő adta ki ugyan, de szerinte értékes, mert megszólítja a divatbalosokat, akiket a jobboldal nem tud megszólítani. Wagenknecht elmondja nekik, hogy ők nem szocialisták, csak nem akarnak senkivel szembe kerülni, ezért balosan viselkedtek. Ez nem rossz üzenet részéről, mert elkezdenek gondolkodni, honnan származik a jólétük: a sikeres gazdaságból. Fleissner szerint itt, Magyarországon is példaértékű a gazdaságpolitika. Úgy látja: Németországban is jó volt, de Merkel teljesen balra csúszott, mindent megkérdőjelezett, amit az újraegyesítéssel elértek.
2021. máj 25. 10:27 Továbbra is távmeghallgatás módszerével zajlik a Csengeri örkösnő tárgyalása / Fotó: Grnák László Nyíregyháza, Mátészalka – Tanúk meghallgatásával folytatódott a csengeri örökösnőként hírhedtté vált, 780 millió forintos csalással vádolt P. Mária büntetőpere a Mátészalkai Járásbíróságon. P. Mária ügyvédje, dr. Helmeczi László kérte a Mátészalkai Járásbíróságtól, hogy rendelje el az összes tanú – köztük Kósa Lajos – újbóli kihallgatását. Az ügyvéd érthetetlennek tartja, hogy a nyomozati anyagból nem derül ki, hova lett a 700 millió forint? Szerinte Kósa Lajos az ország első számú közjegyző irodájában készült köziratokról állítja, hogy azok nem joghatást kiváltó iratok. ( A legfrissebb hírek itt) – Mi most a túlélésért küzdünk. Szeretnénk visszakapni a pénzünket, de nem tudjuk, kitől kérjük – nyilatkozta a Blikknek a Mátészalkai Járásbíróságon a folyosón várakozó egyik tanú. – Azt sem tudjuk, ki áll ennek a sötét, szövevényes ügynek a hátterében? Egy bűnhálózat? Mert P. Mária magától ilyet nem tud kitalálni?
A mai napig nem történt ez meg. A károsult vállalkozó vallomása szerint a végén Marikának már 180 millió forintot adott. Volt, amikor Svájcba két autóval ment Marikával, az utazás 90 százalékát ő fizette. – Marika mindig azt mondta, a hagyatéka ügyintézés folyamatban van, ne legyek ideges, ne aggódjak, pár napon belül visszaadja a pénzt. Hittem az örökségében, nem sürgettem, hogy adja vissza a pénzemet. A médiáéból értesültem róla, hogy Marikát elfogták. Jóhiszeműen adtam neki kölcsön, a mai napig nem tudom, kitől örökölt, valóban milliárdos lenne. Mint a Blikk megírta, a különös örökség ügyének legutóbbi tárgyalásán P. Mária azt mondta, további politikusokról kerülnek nyilvánosságra hamarosan különböző hangfelvételek. Egyébként elég nehezen ment az emlékezés a 780 millió forintos csengeri örökösnő károsultjainak a Mátészalkai Járásbíróságon. Valamiért egyikük sem tudta felidézni, hogy P. Mária pontosan mennyi pénzzel is csapta be őket. Csak akkor kezdett derengeni, amikor a bíróság felolvasta a rendőrségen tett vallomásaikat.
Németország rosszabb lesz, ha egy zöld-vörös-vörös kormányalakítással zárul a választás, akkor az ország "a mélypontra jut" – többek között erről is szó esett a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért rendezvényén. Beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót szervezett az MCC keretei között létrejött Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért az újbudai Hemingway étteremben, a meghívott vendégek Klaus-Rüdiger Mai német történész, a "Mi alakítjuk a jövőt! " című könyv szerzője és Michael Fleissner, a Kosmos Könyvkiadó ügyvezetője voltak. A beszélgetés kezdetén Szalai Zoltán MCC-főigazgató (és a Mandiner hetilap főszerkesztője) mondott köszöntőt: mint kiemelte, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért már eddig is hívott meg német értelmiségieket, és a jövőben is tervez német, osztrák és svájci kutatókat, értelmiségieket meghívni Magyarországra. Bauer Bence, az intézet igazgatója és a beszélgetés moderátora azzal nyitotta meg a beszélgetést, hogy magyar-német összefüggésben igenis van helye a vitának és az érvelésnek.