Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
Már nem tudja átvenni a kitüntetést a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Prof. Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító igazgatója, méltósággal viselt hosszan tartó súlyos betegség után, 2021. június 27-én átadta lelkét a Teremtőnek - tudatta a szomorú hírt közösségi oldalán a Fertő-Hanság Nemzeti Park. Prof. Kárpáti László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott alapító igazgatója volt. Annak 1990-es megalakulásától 2011-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette az igazgatóságot. Szinte egész életét a hazai természetvédelemnek, valamint a kapcsolódó tudományoknak, és a fiatalabb nemzedékek tanításának, oktatásának szentelte. Munkássága eredményeképpen a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyike lett a legelismertebb határon átnyúló nemzeti parkoknak Európában, míg a Fertő-táj ma már két országhoz tartozó közös világörökségi terület. 1973-ban szerzett erdőmérnöki oklevelét Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán.
A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Vizére jellemző a nagyméretű vízszint ingadozás és a magas sótartalom. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre. A Fertő élővilága különleges. Rendszeresen és nagy számban költenek a különleges vízi életmódot folytató madarak. A hal állomány jellemző faja a réti csík, a süllő, a csuka és a garda. Értékes és faj gazdag a vízi gerinctelen fauna, de a nádas rovarvilága is számos ritka fajt rejt. A Fertő különös szépségű része a tó nyugati partjával párhuzamosan futó Fertőmelléki-dombsor. E terület jellegzetes földtani képződménye a miocénkori lajta mészkő, melynek legszebb megnyilvánulása a római kortól 1948-ig művelt fertőrákosi kőfejtőben látható. A középhegységek meleg kedvelő élővilágának ad otthont a Szárhalmi erdő. Az élőhely - az itt fellelhető növény ritkaságok miatt -fokozott védelmet élvez. Látogatható részei a Tómalomtól induló Gyöngyvirág tanösvényen járhatók be.
A megőrző zónában továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás); míg a környező vagy ütköző zónába a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl turisztikai szempontból jelentős területei tartoznak, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb. A Fertő-Hanság Nemzeti Park különleges élővilágot véd: itt költő és vonuló vízimadarakat, ritka növénytársulásokat, kétéltű- és hüllőfaunát. A megőrző zóna egyes területein a szikes tavak élővilágának visszaállítása érdekében élőhely-rekonstrukció folyik. A Fertő-tó 1979 óta bioszféra rezervátum, a terület madárvilágának védelme érdekében 1989 óta tartozik a Ramsari egyezményhez. Fertő-Hanság Nemzeti Park Alapítás éve: 1991 Összterület: 33 587 hektár (Ausztriával együtt, ebből a magyarországi terület: 23 587 hektár) A park részei Fertő-táj: 12 542 hektár Dél-Hanság: 4 643 hektár Észak-Hanság: 4 059 hektár Tóköz: 1780 hektár Répce-mente: 563 hektár A nemzeti park látnivalóinak megismertetésére szakturisztikai programokat szervez (H-P, csoportoknak, min.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a program I. ütemében a Fertő Tájegységben számoltunk fel illegális hulladéklerakó helyeket. Az összegyűjtött hulladékot egy átmeneti hulladéktároló depóra gyűjtöttük össze, majd az STKH közreműködésével 12 db egyenként 30 m3-es konténerben szállítottuk el a hivatalos hulladéklerakó helyre. A begyűjtött hulladék összetételét tekintve: lomhulladék, építési törmelék, műanyag fólia, gumiabroncs, vegyes hulladék. Becsült mennyisége összesen mintegy 360 m3. fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság