Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
A jellegzetes, bégető hang szorosan hozzátartozik a vízjárta puszták tavaszi hangulatához, nem véletlen, hogy régen a pásztorok a báránymadár elnevezést adták ennek a gyönyörű madárnak. Magyarország a sárszalonkák költőterületének déli részén helyezkedik el, így költésre csak néhány pár marad vissza. A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén a vizes élőhely nagyságától függően évente 4-5 pár költését lehet feltételezni. Őszi vonuláskor akár több száz példány is megpihen itt, és gyakorlatilag a fagyok beálltáig a területen tartózkodnak. A tojó általában négy tojást rak, a fiókák nyár elején repülnek ki a fészekből (Fotó: Pixabay) A nászrepülő madarak most még nem feltétlenül a költést jelzik, mert a tojások lerakására csak április közepe után kerül sor. A tojó általában négy tojást rak, a fiókák nyár elején repülnek ki a fészekből.
Fotó: KMNP A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság is részt vesz az innovációs és technológiai minisztérium koordinálásában megvalósuló "Tisztítsuk meg az országot! " című projektben. Megkezdődött a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló területek mentesítése az elhagyott, illetve illegálisan kihelyezett hulladékoktól. A hulladékmentesítési akció kormányzati támogatással, 2020-2022 között négy ütemben valósul meg. A projekt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság valamennyi tájegységét érinti. Az első ütemben a hazai nemzeti park igazgatóságok előzetes felmérése alapján országosan összesen 155 védett természeti területen található helyszínről, mintegy 8200 köbméter illegálisan lerakott hulladék összegyűjtését, elszállítását és kezelését tervezik elvégezni az év végéig. Az elhagyott, illetve illegálisan kihelyezett hulladék felmérése, a projekt keretében megtisztítandó helyszínek beazonosítása folyamatban van a Körös-Maros Nemzeti Park három megyét (Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok megye) érintő védett területein.
A sikertelen fészkelést nagyon gyakran pótköltéssel kompenzálják, azaz újra tojásokat raknak. Piroslábú cankó (Tringa totanus) – Fotó: Flickr Így tett az a cankópár is, melynek négy tojásból álló fészekaljára június 17-én találtak rá a kardoskúti Fehér-tó térségében. A dolog érdekessége, hogy ilyen késői időpontban (amikor a fiókák egy része már röpképes), nagyon ritkán kezdenek pótköltésbe a piroslábú cankók. Megtalált fészek a 4 tojással Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP Június 29-én újra megvizsgálták a fészket, melyben minden jel szerint sikeresen kikeltek a fiókák, legalábbis a fészekcsészében és közvetlen környezetében talált tojásmaradványok vizsgálata ezt támasztja alá. Piroslábú cankók a Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi tájegységében költenek, igaz csak kis számban. Európában a faj számára alkalmas, nedves élőhelyek fogyatkozása miatt az állománya csökkenést mutat, ezért hazánkban fokozottan védett státuszt kapott.