Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található. Földrajz Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az Alföldhöz tartozott (Pesti-síkság és Kiskunság). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a Pilis-hegység, a Visegrádi-hegység, a Cserhát egy része és a Gödöllői-dombság. Legfontosabb folyója a Duna volt. Északról Esztergom, Hont és Nógrád vármegyék, keletről Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, délről Bács-Bodrog és (1932-ig) Baranya vármegye, nyugatról pedig Tolna, Fejér és Komárom vármegyék határolták. Történelem Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult ki, amikor Pest-Pilis-Solt vármegyével egyesítették az addig a Jászkun kerülethez tartozó Kiskunságot a Csongrád vármegyéhez csatolt Kiskundorozsma kivételével.
törvénycikk [1] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. A vármegye járásai 1898-ig megőrizték történelmileg kialakult elnevezéseiket, akkortól kezdve azonban székhelyük nevét vették fel. A 20. század első évtizedeiben három új járás is alakult, később pedig néhánynak a székhelye megváltozott. Amikor a vármegye az 1950-es megyerendezés során megszűnt, már 17 járás volt a területén.
Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
1897, the subdivisions of Pest-Pilis-Solt-Kiskun were: Districts (járás) District Capital Abony Abony Alsódabas Alsódabas Aszód Aszód Bia Bia Dunavecse Dunavecse Gödöllő Gödöllő Kalocsa Kalocsa Kiskőrös Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kispest Kispest Kunszentmiklós Kunszentmiklós Monor Monor Nagykáta Nagykáta Ráckeve Ráckeve Pomáz Pomáz Vác Vác Urban counties (törvényhatósági jogú város) Budapest (főváros) Kecskemét Urban districts (rendezett tanácsú város) Cegléd Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Nagykőrös Szentendre Vác
Solt széket a 17. században csatolták ide Fejér vármegye területétől. Végül a Kiskunság 1876-ban csatlakozott a vármegyéhez. Megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor - sok évtizedes szakmai és politikai vita végére pontot téve - területét két részre választották, északi részéből megalakítva a mai Pest megyét, déli részéből pedig Bács-Bodrog vármegye Magyarországon maradt részével egyesítve létrehozva Bács-Kiskun megyét. Járási beosztás A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, csupán a 19. század végére vált viszonylag állandóvá. Pest-Pilis vármegye eredetileg, még a török idők előtt a többi vármegyékhez hasonlóan négy járásra oszlott, a Kecskeméti, Pesti, Pilisi és Váci járásokra. Ezekhez csatlakozott később ötödikként a Solti járás az akkor már Pest-Pilis-Solt nevű megyében. A 19. század közepétől a járások feldarabolódtak, de elnevezésük tovább őrizte az eredeti öt egység nevét. 1876-ban, amikor a Kiskunság is csatlakozott a megyéhez, újabb járást képezett, így 1877-ben az alábbi 13 járásra oszlott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye: Kecskeméti alsó járás Kecskeméti felső járás Kecskeméti közép járás Pesti alsó járás Pesti felső járás Pilisi alsó járás Pilisi felső járás Solti alsó járás Solti felső járás Solti közép járás Váci alsó járás Váci felső járás Kis-kuni járás Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Rexa Dezső (1872-1964) irodalomtörténész, nyelvész, író. Jogi és kereskedelmi tanulmányok után Árva, majd Fejér, végül Pest vármegye levéltárosa volt. Sajtó alá rendezte Fáy, Gvadányi, Kazinczy, Petőfi, Széchenyi kevésbé ismert műveit. Foglalkozott színháztörténettel, Budapest múltjával, könyvritkaságokkal. Külföldi írókat fordított. Írásait anekdotikus, kellemes stílus jellemzi. Elkezdte összegyűjteni a vármegyei levéltárakban őrzött címeres leveleket, de ezt nem fejezte be. Művei [ szerkesztés] A törvényhatósági levéltárak címeres levelei I–V. füzet. A gyűjtő kiadása, [S. l. ], 1909–1910. Az árvai vár falképei. (Tanulmányok) Sopron, 1912 Czímeres levelek Árva vármegye levéltárában. Turul, 30, 1912 Az árvavármegyei levéltár czímerpecsétei. Turul, 30, 1912 Petőfi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye emlékei. Budapest, 1931 Margitsziget. Budapest, 1940 Képeskönyv képek nélkül a régi Pestről. Budapest, 1947 101 kép a régi Pest-Budáról. Budapest, 1959 A könyvek ára a XIX.