Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
A függésben elvesztik szabadságukat, s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. Megaláztatásához hozzájárul Vizyné unokaöccse, Patikárius Jancsi, aki visszaélve a lányban rejlő szeretetigénnyel elcsábítja és teherbe ejti. Jancsi a korszak jellemző típusa. Ellenszenves külsejű, kicsiny koponya, peremtelen fülek. Élettelen arc. Rideg, érzelem nélküli ember, "kicsit Noszty Feri". Gátlástalan bohém, érdekember. A tiszta lány várja, igényli a szerelem folytatását, de a férfi csak játékszert, használati tárgyat lát benne, és megvetően elfordul tőle. A szégyenétől végül megszabaduló lányt a kezébe nyomott pénzzel még jobban megalázza. Menekülési lehetőséget kínál kilátástalan helyzetéből Édes Anna számára Báthory úr, a kéményseprő, aki megkéri a lány kezét. Anna akaratát azonban ekkora már teljesen megvétózta a Vizyné részéről ránehezedő lelki terror, melynek eredménye képen úrnőjének szavára hallgatva a cselédlány eláll a házasságtól. A regény cselekményének tetőpontját az estély jelenti, amelyen Vizy Kornél államtitkári kinevezését ünneplik.
A záró fejezet a nyitó fejezethez hasonlóan nem tartozik szorosan a cselekményhez. Az utolsó fejezet igazából nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé. A regény tanulsága, hogy egy megoldás lehetséges csupán: az irgalom, a szeretet.. A könyörület, a keresztény szeretet, az irgalom legfőbb érték az Édes Annában. Ezt jelzi az is, hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima, könyörgés a cselédlányért, az áldozatokért, a szereplőkért, valamennyiünkért. Értelmezése: Az úr-cseléd viszony, mely mindkét fél számára elembertelenítő, történelmi sorsfordulók nyomán változhat. Ez esetben az emberek jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet cserélnek. A megalázó alárendeltség-fölérendeltség viszony egyetlen módon elviselhető: keresztényi szeretettel, irgalommal. Ha ez hiányzik, a felgyülemlett megaláztatás, az elfojtott sérelem egyszer csak felszínre tör, akár a legszélsőségesebb formában (gyilkosság) is.
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A cikk egy újsághír volt arról, hogy egy cseléd megölte a gazdáit. A regényre Freud munkássága is erősen hatott. Az Édes Anna műfaja, témája, stílusa Az Édes Anna műfaja lélektani regény, témája egy kettős gyilkosság. A téma ellenére nem krimiről van szó, mert nem a gyilkos kilétét nyomozzák a regényben, hanem az író azokat a lelki folyamatokat elemzi, amelyek Annát a gyilkosságig elvezették. Azt mutatja be, ahogy egy jólelkű, dolgos parasztlány mintacseléddé válik. Az élete csupa kényszer és kiszolgáltatottság. Abba beletörődik, hogy állandóan dolgoznia kell, de ösztönei tudat alatt tiltakoznak az ellen, hogy teljesen birtokolják.
Márai Sándor szerint Kosztolányi gyakran megfordult Máraiék házának házmesteri lakásában, és Édes Anna modellje a házmester felesége volt. Mint ahogy a ház is, amelyben a regény játszódik, Márai háza volt. Patikárius Jancsi alakjában az egyik rokon és Kosztolányi maga rejtőzik. A visszaemlékezés szerint Moviszter doktor mögött is magát a szerzőt és két másik barátját kell sejtenünk. A regény témája több, szorosan összefüggő, egymást kiegészítő elemből áll. Az alapötlet – a gazdát meggyilkoló tökéletes cseléd története – vázára építette fel az író az alakok és a szituációk rendszerét. A történet lényege azonban nem a brutális gyilkosság, hanem annak indítéka. Mi az oka és a magyarázata annak, hogy a látszólag ártatlan és békés természetű címszereplőnek "föltétlenül és szükségszerűen meg kell tennie", amit tett. A téma kifejtését tehát nem az "akció", hanem a szereplő személyiségének lélektani vizsgálata és a többi szereplővel való viszonyának ábrázolása, illetve a környezet determináló tényezőinek részletes bemutatása határozza meg.
Az Édes Anna című regény elsőként a Nyugat ban jelent meg 1926. július 1-jétől folytatásokban. Könyv alakban 1926-ban, majd 1929-ben adták ki. 1936-ban a Révai Kiadó Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Munkái nak sorozatában készítette elő a kiadást, de ezt a szerző már nem érhette meg. A regény témájául – mint azt visszaemlékezéseiből tudjuk – az író feleségének ötlete szolgált: "milyen jó volna egy olyan cselédlányra szert tenni, aki sohasem megy el vasárnap délután, s aki mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig mindent tökéletesen elvégez. " De "egyszerre felvillant bennem a gondolat, hogy ilyen leányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami révült cselekedetre képes". A regény egyik szereplője, Moviszter doktor ezt így fogalmazza meg: "nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is. " A novellatémaként Kosztolányi asztalára került ötlet megírására már másnap sor került.