Budapest Ezüstfény Magánklinika Pesti Gábor U 26 1106
A, 12. B, 12. C, 12. D Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Heti óraszám: 1 Éves óraszám: Óravázlat Erkölcstan / Technika Óravázlat Erkölcstan / Technika A pedagógus neve: Csillag Beáta Tantárgy: Erkölcstan / Technika Iskola/Osztály: Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola / 3. c Az óra témája: A barátság Vállalni a nyilvános kiállást? Vállalni a nyilvános kiállást? Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a másik A modul szerzője: Andóczi Balogh Éva 1 MODULLEÍRÁS Ajánlott Részletesebben
ÉVFOLYAM 62 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Heti óraszám: 1 Összes óra: 40 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben IDŐMÉRÉS AZ IDŐ MÚLÁSA MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 11. modul IDŐMÉRÉS AZ IDŐ MÚLÁSA Készítette: Schmittinger Judit MATEMATIKA B 1. modul: IDŐMÉRÉS AZ IDŐ MÚLÁSA 2 A modul célja Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Tantárgy: Osztályfőnöki Készítette: Csík Andrea, Juhász Orsolya, Kristóf Judit, Kocán Béla Tanév:2017/2018 Osztály: 12.
Érthetőség: a tananyag tanulhatóvá tétele Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építve Rendszeresség: a tananyag áttekinthető, logikus felépítése és optimális adagolása Szemléletesség: a valóság ábrázolásának modellezése, annak alkalmazása; egyben a tanulói megfigyelés pedagógiai irányítása Tartósság: az elsajátított ismeretek jártasságok, készségek beépítése a tanulók személyiségébe Differenciálás: egyéni képességek, készségek figyelembe vétele Visszacsatolás: a tanulók tájékoztatása saját előrehaladásukról Megerősítés: akár pozitív, akár negatív megerősítés III. Fejlesztési területek: problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, szövegértés, analitikus gondolkodás, következtetés, szintézisalkotás, kreativitás, megfigyelés, figyelem, emlékezet. rendszerezés, olvasás, kommunikáció, emlékezet, osztályozás, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet. IV. Oktatási módszerek Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.
Készség A tanulás (gyakorlás) eredménye: teljesítményképes tudás. A cselekvés automatizált eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Fajtái: írás-, olvasás-, beszéd-, manuális-, szenzomotorikus-, intellektuális és összetett készségek. Kompetencia Képességeken és tanult ismereteken, attitűdökön és viselkedésen alapuló jártasságok és készségek összessége. Forrás: Falus Iván: Didaktika, ;
Ehhez azonban fontos, hogy a készségek elsajátítását a környezet, tehát az egyes tanulói munkaformák is elősegítsék. Tanulói munkaformák A munkaformákat három nagy csoportba lehet osztani aszerint, hogy milyen szervezési módban történnek, és abban hány diák vesz részt. 1. Frontális munka Ebben a szervezési módban a gyerekek együtt haladnak, azonos ütemben. Ide tartoznak: Tanári elbeszélések Szemléltetés Magyarázat Tanári előadások 2. Egyéni munka Önállóan megoldandó, egyéni feladatok. Ide lehet sorolni a páros munkát is, amikor két diákot tesznek párba, és együtt, kis csapatként kell megoldaniuk a feladatokat. Egyedül végzett munka Egyénre szabott munka Rétegmunka 3. Csoportmunka Minimum 3 emberből álló munkacsoport végzi el a feladatokat. Kölcsönös függési és együttműködési dinamizmusok jönnek létre, amelyek elősegítik a csapatmunkát. Megbeszélés Játék és szerepjáték Vita Konklúzió A didaktika folyamatát 4 csoportra lehet bontani: Megismerés Alkalmazás Rögzítés Ahhoz, hogy a didaktikai feladatokat hatékonyan tudjuk kivitelezni, először a didaktika kritériumainak kell megfelelni, amelyek lehetővé teszik, hogy az oktatás gördülékeny, maradéktalan, és tartós legyen.
A legtöbb esetben egy-egy órán több didaktikai feladat megoldására is lehetőség nyílik. Az óratípust az határozza meg, hogy az adott órán melyik a legfontosabb didaktikai feladat.
Az óratípusokon belül sokféle óravariáns rejlik. A legtöbb esetben egy-egy órán több didaktikai feladat megoldására is lehetőség nyílik. Az óratípust az határozza meg, hogy az adott órán melyik a legfontosabb didaktikai feladat.
Mi az a didaktika, melyek a különböző didaktikai feladatok és fogalmak, milyen didaktikai célok és tanítási módszerek léteznek? A különböző oktatási módszerek lényege a tanulás, illetve a tanítás közötti harmónia kialakítása. Az egyes tanítási és pedagógiai módszerek alapját a különböző didaktikai feladatok képezik, amelyek együttese meghatározza a tanórák típusát, lefolyását. De pontosan mi is az a didaktika, melyek a különböző didaktikai feladatok és fogalmak, milyen didaktikai célok és tanítási módszerek léteznek? Didaktikai célok és módszerek A didaktika egy görög szó, amely magyarul oktatástant jelent. Lényegében a pedagógia egyik ága, amely az oktatás elméletével foglalkozik. Az oktatáselmélet mind a tanulás, mind a tanítás összes elméleti és gyakorlati problematikáját magában foglalja, amelyeket rendszerez, majd kritériumokat állít, hogy útmutatóul szolgáljon a tanítás és a tanulás menetéhez, értékeléséhez. A tanórák jellegét teljes mértékben az adott didaktikai feladatok határozzák meg.
A különböző tanári és tanítói módszerek tehát erőteljesen befolyásolják, hogy a tanulók miként, milyen szinten sajátítják el a tudást. A különböző oktatási és didaktikai módszerek tartalmazzák például a: tanári előadást, megbeszélést, vitát, szemléltetést, játékot, házi feladat ellenőrzést, szóbeli/írásbeli feleletet, kooperatív tanulást, megfigyelést, rendszerezést. De ez alapján hogyan néznek ki a tanóra didaktikai feladatai?
új ismeret feldolgozása b. ) alkalmazás Esetenként önállóan megjelenő didaktikai feladatok: a. ) ismétlő rendszerezés b. ) ellenőrző értékelés Az oktatási folyamat időnként önálló didaktikai feladattá váló mozzanata: a motiválás A didaktikai feladatok jellemzői az egyidejűség és az egymásutániság. Bár az oktatás törvényszerűségei által meghatározott rendben követik egymást, de váltakoznak is és átszövődnek. Motiválás –> Új ismeret feldolgozás –> Alkalmazás –> Új ismeret feldolgozás –> Alkalmazás –> Ismétlő rendszerezés –> Ellenőrző értékelés Megismerkednél az óratervező programjainkkal? Ide kattintva megismerheted az A és B változatban tervező programjainkat, amelyek az itt felsorolt fogalmakat is tartalmazzák Óratípusok Didaktikai feladatok Óratípusok Új ismeret feldolgozása Új ismereteket feldolgozó óra A feldolgozott ismeretek alkalmazása Alkalmazó (gyakorló) óra Ismétlő rendszerezés Rendszerező óra Ellenőrző értékelés Ellenőrző (témazáró) óra Az óratípus mindig a didaktikai fő feladattól függ.